Az épített örökség hozzáférhetővé tétele és a műemléki topográfia

Entz Géza Antal

Absztrakt / abstract


A tanulmány amellett érvel, hogy eredményes város- és településfejlesztés, csak úgy képzelhető el, ha azt a mai szükségletek felmérésén túl az épített és természeti környezet komplex ismeretére alapozzák. A legtöbb nyugat-európai országban a hosszú távú és folyamatos műemléki topográfiai kutatómunka biztosítja az ehhez szükséges tudás és ismeretek szilárd alapját. A magyar műemlékvédelem másfél százados története során szintén voltak figyelemre méltó erőfeszítések annak érdekében, hogy az ország műemlékeinek, illetve tágabban műemléki értékeinek kor-szerű és többé-kevésbé naprakész kataszterét megalkossák, de ezzel a szükséges szakmai mélységben sohasem sikerült a teljes ország teljes területét lefedni és az 1950 és az 1980-as évek vége közötti periódustól eltekintve, a vállalkozás mindig csak részlegesen, gyakori megszakításokkal és hosszú szünetekkel valósulhatott meg. Az 1990-ben bekövetkezett politikai rendszerváltozás után minden szakmai érv amellett szólt, hogy újrainduljon a magyarországi műemléki értékállomány rend-szerelvű számbavétele. A magyar épített örökség jellegzetességei alapján a topográfiai számbavétel szempontjából szóba jövő objektumok száma jelenleg 300.000-re becsülhető. Ezt a célt szem előtt tartva a tanulmány tömör, átfogó képet ad Német-ország, Ausztria, Svájc, Franciaország és érintőlegesen Anglia példáján a műemléki inventarizáció, illetve topográfia európai, elsősorban kontinentális fejlődéséről, aláhúzva a műemléki topográfia és a műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kihívásai közti szoros összefüggést és a társadalmi háttér jelentőségét.

---

Inventorization of Monuments and Making Accessible the Built Heritage

The author argues, that any kind of settlement or town development needs the complex and thorough knowledge of the built and natural environment in question. The long term and continuous research in the field of monument’s inventorization has provided the solid foundation for all these aspects of knowledge in most of the western European countries for more than a century. In the course of the one and a century old history of monuments protection in Hungary there were also notable efforts to create an up-to-date and updated inventory of every kind of monument in the country, but it never managed to cover the territory as a whole to the required professional depth, and apart from a period from1950 to the end of the 1980s the project was fulfilled only partially, interrupted many times and with protracted gaps. After the change in the political system in 1990 all the professional arguments promote the effort to restart the systematic inventorization of the monumental substance of Hungary. According to the characteristics of the built heritage, in Hungary the number of the objects which today have to be taken into consideration might be estimated as being as many as 300,000. In favour of this ambition the study provides a concise overview of the historical development of the European, primarily continental development of monuments inventorization (Germany, Austria, Switzerland, France and superficially England), underlining the connection between the inventorization and the practical and theoretical challenges of monuments protection, and their societal background.Keywords: inventorization of monuments, built heritage, Inventory of Historical Monuments, protection of monuments

Kulcsszavak


műemlékek számbavétele; épített örökség; műemléki topográfia; műemlékvédelem

Teljes szöveg:

PDF


DOI: http://dx.doi.org/10.22503/inftars.XVI.2016.3.6

Copyright (c) 2017 Információs Társadalom

Creative Commons License
Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően használható fel.