Megjelent az Információs Társadalom új lapszáma

Az Információs Társadalom 16. évfolyama, illetve a 2016-os év számos változást hozott lapunk életében, mely változások szerkesztőségünk szándéka szerint mind olvasóink, mind pedig szerzőink számára előrelépést hoznak rövid és hosszú távon egyaránt. Megújult, tettrekész szerkesztőbizottsággal vágtunk neki a szerkesztési folyamataink átalakításának, a lapunkban megjelenő írások minőségét tovább emelni hivatott bírálati rendszer bevezetéséhez, a lapunk céljait szolgáló, felfrissített rovatstruktúra megalkotásának és az ezeket szolgáló korszerű, elektronikus szerkesztőségi rendszer bevezetésének. Ez utóbbi rendszer nemcsak a szerkesztőink, hanem a szerzőink számára is gördülékennyé teszi a szerkesztés és a megjelenés folyamatát, miközben olvasóinknak olyan online felületet biztosít, amely könnyű, gyors és áttekinthető hozzáférést biztosít a lapban megjelent írásokhoz. A mostani lapszámunk az első, amely már ezen az új felületen is olvasható, ahová az elmúlt 15 évfolyam (az INFONIA Alapítvány weboldalán továbbra is elérhető) archívuma is fokozatosan áttöltésre kerül majd a közeljövőben.

Mindezekkel párhuzamosan számos olyan lépést tettünk (pl. a DOI-azonosítók bevezetése), amellyel lapunk láthatóságát igyekszünk növelni – részben előkészítve a szintén a terveinkben szereplő, a magyar információs társadalomról szóló, angol nyelvű tematikus (külön)számokat.
Lapunk megjelenését – az utóbbi évekhez hasonlóan – a Nemzeti Informatikai és Hírközlési Tanács (NHIT) támogatja, akiknek köszönettel tartozunk azért, mert fontosnak érzik, hogy az információs társadalom kutatásának legyen egy olyan magyar nyelvű tudományos orgánuma, amely feldolgozza a témakör legaktuálisabb kérdéseit, bemutassa a jelenleg zajló legfontosabb diskurzusait, miközben publikációs és együttműködési felületet biztosít a hazai és külföldön élő magyar kutatók számára.

Mostani lapszámunk demonstrálni hivatott azt a sokszínűséget, melyet mind szerkezetileg, mind tartalmilag kívánatosnak érzünk, így az elméleti, a kvalitatív, a kvantitatív és a kísérleti megközelítés egyaránt megtalálható friss írásainkban. Szűts Zoltán és Yoo Jinil egy, manapság a társadalomtudományokban – és folyóiratunkban – is forró témát, a Big Data kérdéskörét járják körül, példákkal illusztrálva a lehetőségek és veszélyek finom szövedékét. Szintén kiemelt érdeklődés övezi a fiatalok, a diákok technológia-használatát, ahol éppen ezért van szükség a szorgalmas aprómunkára és az árnyalatokat is feltárni képes kvalitatív megközelítésre. Sólyom Barbara írásában egy ilyen, mélyinterjúkon alapuló kutatás eredményeit közöljük, amely az okostelefon példáján igyekszik tudósítani a technológiához való viszonyról a 11-14 éves korosztályban.

Közép-Kelet Európa címmel új rovatot indítunk, melynek kimondott célja, hogy elősegítse a régióban információs társadalom-kutatással foglalkozó szakemberek bemutatkozását illetve összekapcsolódását. Első ilyen írásunk egy kvantitatív kutatás eredményeit mutatja be az EU-tagállamok IKT-fejlettségéről, szerzői Lăcrămioara Cîmpian, Lázár Ede és Manuela Rozalia Gabor. Az elméleti, a kvalitatív és a kvantitatív megközelítések után Kutatási Jelentésünkben némileg rendhagyó módon egy kísérleti fejlesztésről számolunk be, mely szintén a big data – szűkebben pedig annak gyűjtésének – témaköréhez kapcsolódik. Sándor Zsófia és Kis Gergely írása első pillantásra túlságosan technikainak tűnhet, de véleményünk szerint a társadalomtudományok művelői számára fontos tanulságul szolgálhat, ha megismerik az elemzéseikhez használt adatok összegyűjtésének körülményeit, nehézségeit, esetleges korlátait.

Beszámolunk még a „Médiaműveltség és digitális írástudás a nyílt kormányzati kultúra építésében” című nemzetközi konferenciáról, és közöljük a konferencia résztvevői – köztük szerkesztőink – által elfogadott Hanti-Manszijszk Nyilatkozatot. Lapalapítónk, Z. Karvalics László pedig a tavasszal elhunyt, elsősorban médiakritikusként ismert Ben Haig Bagdikianra, mint az információban rejlő emancipációs potenciál egyik legelső teoretikusára emlékezik. Három recenziót is megtalálhatnak olvasóink lapunkban, Fabó Edit ismerteti Dénes Tamás és Farkas János A humán társadalom elmélete című munkáját, míg Eszenyiné Borbély Mária mutatja be Sipos Anna Magdolna, Varga Katalin és Egervári Dóra NET! Mindenekfelett? – Kompetenciák a digitális univerzumban című kötetét. (A nyár végén elhunyt Farkas János professzor munkásságáról következő lapszámunkban emlékezünk meg.) A harmadikként pedig (a híreink között már beharangozott, a Replika folyóirattal történő együttműködés első lépéseként) a Replika 90-91. számáról (mely az online világok kutatási kérdéseivel foglalkozott) közlünk recenziót.