Technikafilozófia műhelykonferencia a BME GTK-n

2019. december 12-13. között a BME GTK ad otthont a kétévente megrendezett “Budapest Workshop on Philosophy and Technology” (BudPT) nevű technológiafilozófiai műhelykonferenciának.

Az esemény keretében 41 előadást hallhatnak az érdeklődők, ezek jelentős részéből angol nyelvű folyóiratcikk készül az Információs Társadalom című folyóirat tematikus számaiba.

Az előadások egy nagyobb csoportja az automatizálás és a mesterséges intelligencia körüli etikai, filozófiai kérdéseket vizsgálja, de a programban hangsúlyosan megjelennek az információs társadalomhoz és a közösségi médiához kapcsolódó problémakörök is. A kutatók egy része a narratívák, víziók és fikciók szerepét elemzi a különböző technológiák megértésében és elfogadásában. A műhelykonferencián biztonsági és szabályozási kérdések is előtérbe kerülnek, többek között a gépi tanulással és atomerőművekkel kapcsolatban. Mindezek mellett több előadó foglalkozik a technológia társadalmi hatásaival és eszmetörténetével, az artefaktumok ontológiájával, az élőlények és gépek közötti határok elmosódásával, valamint műszaki ismeretelmélettel és jövőkutatással.

A részletes programért látogassanak el az esemény honlapjára (www.budpt.eu) - az alábbiakban rövid ízelítő következik az előadásokból.

Az agyi implantátumok ígérete, hogy lehetővé teszik a lebénult végtagok működését és a sérült neurológiai funkciók helyreállírását. Jan Schmutzler a freieburgi Albert-Ludwig Egyetemről (2A szekció) azt a kérdést teszi fel, hogy milyen hatással lehetnek ezek az orvosi eszközök a páciens tudatára, önképére. Tud majd bízni ebben a testben, bízhat az implantátum működésében?

Hesam Hosseinpour (5) az észtországi Tartu Egyetemről szokatlan megközelítéssel él: felveti, hogy a gépek engedelmességével szemben az engedetlenség a kívánatos. Foucault műveire épülő tézise szerint a robotok számára az ellenállás lehetősége előfeltétel ahhoz, hogy személyként vegyenek részt az ember-gép interakciókban, bizonyos esetekben pedig cél lehet, hogy ne személytelen rabszolgaként viselkedjenek. Radu Uszkai (6A) a Bukaresti Gazdasági Egyetemről azt vizsgálja, hogy a szexuális funkciót betöltő robotok építéséhez létezik-e etikus út. Dombrovszki Áron (5) az ELTE-ről az autonóm fegyverrendszerekkel foglalkozik, melyek engedetlensége súlyos következményekkel járhat. A teljesen önvezető autók ötlete egyre kevésbé futurisztikus: az irányítás, kontroll és felelősség kérdése önálló szekciót kap.

Reto Gubelmann (2A) arról számol be, hogy 2018-ban bizonyos nyelvek esetében elérték a gépi fordítás területén a paritást az emberi teljesítménnyel. Kísérletek igazolják, hogy egy átlagos olvasó képtelen megkülönböztetni egy gépi és egy emberi fordítást egymástól. Ebből kiindulva azt vizsgálja, hogy elérhető távolságban van-e az "Erős MI", azaz a tudatos, valóban emberszerű mesterséges intelligencia.

Az intelligens algoritmusok jelen vannak a közösségi médiában is. Jernej Kaluža (7A) Szlovéniából a "gyűlölet algoritmusaival" foglalkozik, és azt a kérdést teszi fel, hogy ezek mennyiben járultak hozzá az online közösségekben tapasztalható negatív folyamatokhoz. Karoline Reinhardt (7A) a tübingeni Eberhard Karls egyetem kutatója bemutat egy alternatív közösségi média modellt, a WeNet-et, amely talán képes lehet kiküszöbölni a problémák egy részét. Ricardo Rohm (7A), a Rio De Janeiro-i Szövetségi Egyetemről a Dél-Amerikai demokráciákban tapasztalható dezinformáció működéséről ad elő, Christina Voinea a Bukaresti Gazdasági Egyetemről lehetséges megoldásokat vázol fel a közösségi médiabeli szólásszabadság szabályozására, figyelembe véve azt is, hogy ezek nem közintézmények, hanem vállalatok tulajdonát képezik.

Auli Viidalepp (2B) a Tartu Egyetemről a mesterséges lények tudományos-fantasztikus reprezentációjáról értekezik, Jesse de Pagter (2B) a Bécsi Műszaki Egyetemről azt vizsgálja, hogy a robotokba vetett bizalmat hogyan befolyásolják a képzelet és a médiareprezentációk. Phil Mullins a Missouri Western egyetemről az 50-es, 60-as évekbeli MI víziók sajátosságait vizsgálja.
Mindezek mellett többek között szó esik majd a virtuális valóság neuroregenerációs képességéről, a Big Data-ról, a Blockchain technológiákról és az olyan MI rendszerekről, melyek az embereket taníthatják morális viselkedésre.

A műhelykonferencia plenáris, keynote előadását Mark Coeckelbergh, a Bécsi Egyetem professzora tartja, aki az MI etikai kihívásait és a szabályozás lehetséges irányait fogja számba venni.

A szervezők és a BME GTK szeretettel vár minden kedves érdeklődőt!