Az adattudatosság szintjei és útjai

Benkő Lívia

Absztrakt / abstract


Az adatrobbanásból nem egyedül a kereskedelmi szektor profitál, mivel növekvőben van azoknak a nonprofit kezdeményezéseknek, illetve kormányzati intézkedéseknek a száma, melyeknek középpontjában a civilektől jövő adatok begyűjtése áll. Publikációmban szeretném szemléltetni az adattudatosság különböző kontextusait: az adatvédelem és a magánszféra értelmezésével kezdem, majd bemutatom, hogy milyen kutatások vizsgálták a magánszféra kérdéseit. Ahhoz, hogy megértsük, milyen skálán mozog az adattudatosság, a két végletet kell megismerni, vagyis egyfelől azokat a nemzetközi kezdeményezéseket, melyek arra irányulnak, hogy civilek járuljanak hozzá személyes adataikkal egy társadalmi ügy vagy probléma megoldásához, másfelől ugyanígy fontos azoknak a negatív implikációknak a vizsgálata, melyek a fogyasztókat elriasztják a személyes adataik kiadásától. A viselkedésalapú adatok megosztását a földrajzi, kulturális, gazdasági, történelmi tényezők mellett befolyásolhatja, hogy egy adott ország vállalati, kormányzati, szakmai szervezetei mennyire készítik fel az állampolgárokat a digitális forradalomra. Írásomban ezért áttekintést adok arról is, hogy Magyarországon a hatóságok, a civil szféra és a szakmai szervezetek milyen mértékben foglalkoznak a változó világ kihívásaival.

---

The levels and ways of data literacy

It is not only the commercial sector that benefits from the data boom since there is an increasing number of non-profit initiatives and governmental measures that focus on data collected from civil society. In my publication I intend to illustrate the different contexts of data awareness: I will start by analysing data protection and privacy, then I will review research that has been exploring issues of privacy. For us to understand the scale that data awareness is measured on, we need to acquaint ourselves with the two extremes: namely, international initiatives aimed at triggering the engagement of civil society in solving social issues or problems by providing their personal data, and researching the negative implications that deter consumers from providing their personal data. Both are important. Besides geographical, cultural, economic and historical factors, sharing behavioural information can be influenced by the extent to which companies, governmental and professional organisations in a given country prepare their citizens for the digital revolution. So I will also provide an overview of how much authorities, civil society and professional organisations in Hungary deal with the challenges of a changing world.

Kulcsszavak


adattudatosság; adatvédelem; Big Data; adatdiszkrimináció; információs társadalom; digitális kultúra; újmédia; magánszféra

Teljes szöveg:

PDF


DOI: http://dx.doi.org/10.22503/inftars.XVII.2017.4.4

Copyright (c) 2018 Információs Társadalom

Creative Commons License
Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően használható fel.