Megérkezett folyóiratunk legújabb kiadása

Az aktuális szám sokszínű témáit az köti össze, hogy kiemelt aktualitással bírnak, legyen szó globális tudáskormányzásról, az elektronikus aláírásról, a fiatalok okostelefon-használatáról, a tudományos láthatóság vagy éppen a technológiai kulturális megalkotásának kérdéseiről. Első tanulmányunkban Z. Karvalics László következtetései alapján a globális akcióközösség létrejöttéhez elengedhetetlen a globális tudáskormányzás (global knowledge governance, GKG) gyakorlatának kialakítása. Ehhez azonban szükség van a tudáskormányzás részvételi alapon szerveződő intézményeinek kialakításához is, mely folyamat első lépésének, a globális párbeszéd (megalógusok) gondozásának civil intézményét, a Megalogeumot javasolja a szerző.

A lapszám második írásában a tudástermelés és a szakmai közösségek működésének főbb dimenzióit igyekszik feltárni Molnár Pál és Pintér Henriett, akik tanulmányukban a hazai neveléstudományi folyóiratok hálózatában vizsgálják a szerzői láthatóság kérdését, megállapítva, hogy nem csupán a kiemelkedő publikációs teljesítmény biztosíthat figyelmet, a társszerzői együttműködéseknek is jelentős a szerepe.

Manapság a bizalom, a biztonság kérdése kiemelt kérdés a digitális szolgáltatások területén. Az adatvédelem, illetve a privacy szinte mindennapos szalagcímei mellett talán kevesebb szó esik a hitelesség legalább ennyire fontos kérdéseiről, így például az elektronikus aláírásról, amit nem könnyít meg, hogy a fogalom értelmezése az utóbbi években számos átalakuláson ment át, és keverednek jelentéstartományában a digitális aláírásra, az azonosításra, a hitelesítésre vagy éppen a feljogosításra utaló elemek. Erdősi Péter Máté tanulmányban igyekszik rendet tenni az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó fogalmak között, azok historikus vizsgálatával, amely révén átfogó kép alakítható ki a témakörről, illetve arról is, milyen tényezők befolyásolják a megoldás terjedését.

Lapszámunk negyedik cikke egy esettanulmány, melyben Tófalvy Tamás az iPad korai kritikai fogadtatásának egy speciális szakaszán keresztül vizsgálja egy új technológia kulturális megalkotásának folyamatát. A főként az STS és a kritikai technológiakutatás megközelítéseit felhasználó elemzés szerint az iPad fogadtatása jól demonstrálja, hogy a technológiához kapcsolt értékek és hagyományok meghatározó szerepet játszanak egy újnak észlelt technológia társadalmi státuszának kialakításában, másrészt a jelentéstársítók adott csoportjainak az értékelése erősen függhet attól, hogy milyen módon kerülnek kapcsolatba annak reprezentációjával.

Az okostelefon és a közösségi média (túl)használata nagy figyelmet generáló kutatási terület, különösen a fiatalokat célzó vizsgálatok. Pikó Bettina és Kiss Hedvigonline kutatásuk eredményeit ismertetik lapszámunk ötödik tanulmányában, melyben 14 és 30 év közöttiek körében térképezték fel a használati szokásokat és azok összefüggéseit.

A lapszám az Információs Társadalom hagyományainak megfelelően teljes terjedelmében hozzáférhető a folyóirat weboldalán. A tartalomjegyzék itt található.